azt egyél, amit szeretnél… WOW!

2009 február 15. | Szerző: berryblue |

 2. Azt egyél, amit szeretnél – és ne azt, amiről úgy gondolod, hogy kellene!

Amikor
meggyőzöd magad, hogy ne egyél bizonyos ételeket (pl. azért mert az
életmód magazinok oldalain azt olvasod, hogy egészségtelenek),
felborítod az adott étellel kialakult természetes kapcsolatodat. És
ahelyett, hogy kevésbé kívánnád azt a „tiltott ételt”, azonnal sokkal
vonzóbbá válik. A benned zajló harc fárasztó lehet. Ám ahogy kezded
elfogadni az ételeket, és egyre inkább hallgatsz a tested
bölcsességére, megszabadulsz attól a feszültségtől és bűntudattól,
amelyik abból fakad, hogy NEM követed a megérzéseidet.
Sokan
attól félnek, hogy ha azt esznek, amit csak akarnak, akkor az étrendjük
csokoládéból, pizzából és tortából fog állni. A kutatások azonban azt
bizonyítják, hogy ha valaki szabadon bármit és bármikor ehet, többnyire
a kiegyensúlyozott étrendnek megfelelően táplálkozik. Tehát mégis
előfordulhat, hogy a végén azokat az ételeket fogod kedvelni, amelyeket
most feltételezésed szerint enned „kellene”.

Volt egy érdekes kisérlet a könyvben, ahol pici gyerekeknek engedték, hogy egyenek, amit akarnak, és x nap múlva már beállt náluk is a helyes táplálkozás, nem csak az édességet nyomták magukba… Na, nekem ez hihetetlennek tűnt, de tuti igaz.

Nekem kifejezetten jólesik az érzés, hogy nincsen tiltott étel, én nagyon nehezen tudtam mindig is fogyózni, általában (10 éve…) nem is küzdöttem ennyi súlyfelesleggel, max 4-5 kilóval, és az mindig könnyen lement, ha kicsit jobban odafigyeltem.

Na, mióta zabagép lettem, főleg érzelmi okokból eszem, meg imádok is enni, azóta próbáltam azért többször is fogyni… de persze egyik fogyókúra sem hozott tartós eredményt.

Sajnos az első gyerkőccel terhességi cukorbetegségem is volt, na az horror volt… diétázni Karácsonykor… de számolgattam, főzöcskéztem, és csak ritkán, de “bűnöztem”… hogy utálom ezt a szót, de az majd egy másik bejegyzés lesz…

Próbáltam szoptatás után a Weight Watchers-szel lefogyni, és le is ment 10 kiló, gyakorlatilag a szülés előtti súlyomat visszanyertem… és pont akkor teherbe is estem újra… annyi volt a jó alaknak… A WW-t szerettem, mert ugyan számolgatni kellett a pontokat, de én elég rugalmasan kezeltem a dolgot, és ha a kedvenc kajáim pontértéke megvolt, nem méricskéltem már tovább… igy is sokkal kevesebbet ettem, és lement a plussz. Most viszont a két pici gyerkőccel nincs ilyenre időm, Nelli 3 éves, Nándi meg 1, örülök ha van időm főzni nekik… igy ez a módszer kilőve.

Még tettem egy rövid próbát a 90 napos diétával, de a gyümölcsnapon rosszul voltam, meg a szénhidrát napon is… aki kicsit is érzékenyebb a vércukor ingadozására, annak szerintem ezek tiltott napok… szóval , nem jött be, a vizes napon legkésőbb úgyis feladtam volna….:))) mert ha nincs siker, vagy túl sok a nehézség, akkor berry lelép, feladja… a kudarcot NEM tudom elviselni… (én az a tipus vagyok, aki bele betegszik, ha nem nyer a társasjátékban…, tudom, ciki, de ez van. 🙂 )

A böjt meg  a méregtelenités abszolút nem nekem való…

Én éhenkórász vagyok, és tényleg rosszul leszek, ha csak az esélye fennáll, hogy nincs lehetőségem enni akármikor… pl. kirándulásra mindig kell vinnünk nasikat, vagy bármit… különben hiszti van!:)))

szóval ez a fogyókúra életmód McKenna szerint abszolút nekemvaló… már csak a kitartás kell hozzá…