csak lazán bizni kell benne… nem fog semmi horrorisztikus történni:)))

2009 február 15. | Szerző: berryblue |

igaziból már egy hónapja elkezdtem a könyvet olvasni, akkor kb a feléig jutottam, teljesen odavoltam, mennyire nekemvaló, VÉGRE NEM DIÉTA, HANEM ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁS, el is kezdtem mindefélére figyelni, persze nem száz százalékban, hanem csak úgy beugrottak mondatok, üzenetek a könyvből, és akkor ha éppen eszembe jutott, betartottam… ez ment… és csodák csodája fogytam 3 kilót… pedig igenis ettem, sosem éheztem, és még nasiztam is, mert ugyan tudtam, hogy nem vagyok éhes, de azt is tudtam, hogy ez természetes, mert hosszabb folyamat mig az érzelmi evésről le tudok állni… McKenna is megmondta, hogy be fog következni, ne legyen bűntudatom, nem is volt… a lényeg, hogy kevesebbet nasiztam…. de azt, amit megkivántam.

igaziból a könyvben a vége felé kezd mindeféle gyakorlatokat csinálni, igy tedd keresztbe az ujjad arra gondolj, úgy nyomkodd a mellkasod és amarra gondolj… na, ezekhez nekem több idő kell, hogy megpróbáljam… én hiszek a képzelet játékában, a hatásában az akaraterőre, a pszichére, hogy igenis tud hatni az agyra, tuti át lehet programozni engem is… de akarom ezt?!? félek, hogy mást is átprogramoz bennem, hogy nem én irányitok, hogy belenyúl az agyamba… szóval a hipnózistól kicsit tartok, mert tudom, hogy mennyire befolyásolható a tudatalatti ilyen alfa vagy alfaközeli állapotban, ezért halogattam, a CD meghallgatását egy hónapig…

emlékszem, még főiskolán pszichológiából csináltunk egy kis minihipnózist valamelyik gyakorlaton… 5 perc volt az egész, de elrepitett a legcsodálatosabb helyre, amit el tudtam képzelni… fantasztikus energiákkal és boldogság hormonokkal feltöltekezve szálltunk vissza a valóságba, és utána hónapokig elég volt csak a egy icipicit felidézni, máris hepi voltam a köbön…

na, ebben biztam, hogy ez sem lesz sokkal rosszabb, és mégsem egy feketeleples bűvész varázspálcával a kezében szugerál a szemembe bámulva… és csináltat meg velem perverz dolgokat… hanem szépen bekapcsolom a CD-t felteszem a fülhallgatót, hallgatom a búgó hangú pasit… és bármikor gyorsan leveszem, kiszállok, ha valami nem tetszik… :))))
ez volt a terv… semmiképpen NEM beadni a derekam elsőre… :)))

a gyerekek és Pé aludtak, én meg úgy döntöttem, hogy itt az idő, most van 26 percem, és nem kelek fel, ha üvölt is akármelyik odafent…

csodás utazás volt… persze többször “kiszálltam”, nehogy valami történjen már…:))), de megtaláltam a BOLDOG ÉN-t a legszebb helyen, a legdrágább emberekkel a közelemben, akik csillogó szemmel, büszkén néztek rám… és igenis jóóóó volt látni, hogy sugárzok a boldogságtól, dögös csaj vagyok, mint anno voltam, fiatalabb is voltam… na, ezt nem biztos hogy meg tudom valósitani, de fiatalabbnak fogom érezni magam az tutkó…

alig várom, hogy megint meghallgassam és röpitsen a képzelet… igen, nagyon boldog voltam még utána is és másnap is… nem hülyeség ezt naponta meghallgatni, tényleg elhiszi az ember, hogy lehetséges… és IGY KEZDŐDIK EL A NAGY ÁTALAKULÁS…

persze ez már két napja volt, és most betegek vagyunk, örülök, hogy élek, tuti bealudnék rajta, azt meg nem akarom, de hamarosan… már nagyon várom…